„A Kataja elleni mérkõzés után átbeszéltük a teljesítményünket és megegyeztünk abban, hogy sokkal jobban kell kezdenünk a meccseinket. Ez most sikerült is. De azt is mindenki láthatta, hogy talán kicsit fáradtak voltunk. A mérkõzés középsõ szakaszában nem játszottunk a legdinamikusabb szinten, próbáltunk kicsit spórolni az energiával. Ezzel együtt nem ez volt a legjobb napunk a dobás tekintetében sem. De úgy érzem, hogy a védekezéssel, a küzdéssel nem volt gond, elég energiát vittünk a játéknak ebbe a részébe és hazai pályán mindössze 75 pontot engedtünk a Kecskemétnek, ami nem rossz. A végjátékban egy alig 17 éves fiúval játszottunk, de nem szabad ebben keresni a verség okát, nem ezen múlt. Ugyanakkor, ha szeretnénk komolyan felépíteni a játékosokat, akkor így tudunk elegendõ önbizalmat adni nekik, amire szükség van. Láthattuk, hogy a másik oldalon Wittmann és négy külföldi volt a pályán, nálunk pedig magyarként egy fiatal játszott és így tudtunk visszajönni mínusz tízrõl, esélyt teremtve a gyõzelem megszerzéséhez.”

Milyen tanulságai voltak ennek a meccsnek? Mit mondott a játékosoknak errõl?

„Elmondtam nekik, hogy azt nagyon szeretem, ha mindig, minden helyzetben harcolnak. Ez az, amit mindig, minden esetben el is várok a csapatomtól. És ez mûködik most is. Mindegy, hogy épp mennyi az eredmény, ha esetleg rossz napot fogunk is ki, de a küzdés az alap. Ilyen volt például a pécsi meccsünk, ahol valóban nagyon rossz napunk volt, rosszul játszottunk. Már harminc pont is volt a hátrányunk, de ekkor sem adtuk fel és nagy küzdéssel 11 pontig zárkóztunk. Hasonló volt Kecskeméten is. Négy perccel a vége elõtt tízzel voltunk hátrébb, talán mindenki azt gondolta, hogy eldõlt a meccs, ennek már vége. Aztán feljöttünk és megteremtettük az esélyt a gyõzelemre. Igaz, a védõlepattanókkal volt gondunk, de támadásban leszedtünk kettõt, és volt tiszta dobásunk a gyõzelemért, sajnos ez nem ment be. Az utolsó támadást pedig mindenki láthatta, nem szeretném kommentálni, ami akkor történt. Szóval a tanulság az lehet, hogy tovább kell javulnunk, fejlõdnünk kell, tartanunk kell a harcosságot és sokkal több meccset kell nyernünk, mint amennyit elvesztünk. Szerintem egyébként Kecskeméten nem sok csapat fog nyerni.”

Elõzetesen nem örültünk a pénteki idõpontnak, viszont így talán több idõ maradt felkészülni a Bakken ellen, a FIBA Europe Cup csoportrangadójára. Hogyan telnek ezek a napok?

„Egyik oldalról igaz, hogy így több idõ maradt a Bakken elleni felkészülésre, de a másik oldalról teljesen lerombolta a ritmusunkat. A profi kosárlabdában pedig nagyon fontos dolog a megfelelõ ritmus. Heti két meccsnél egyszer van három nap a felkészülésre egyszer pedig kettõ. Így viszont egyszer maradt egy nap egyszer meg négy. Ez nem jó, de meg kell találnunk újra a ritmusunkat, és készülni a Bakken ellen. A következõ ellenfél pedig sokkal jobb, sokkal versenyképesebb annál, mint amit a jelenlegi állás mutat. A táblázaton most õk a másodikak, és ha meg tudjuk oldani, hogy legyõzzük õket szerdán, az nagyon jó lesz a számunkra!”

Szerdán eldönthetjük a továbbjutás, esetleg a csoportelsõség sorsát is. Dániában sikerült nyerni a Bakken ellen. Mi kell ahhoz, hogy most is sikerüljön?

„Igen, valóban eldönthetjük a továbbjutást szerdán. Úgy látom, hogy Dániában jól játszottunk, de voltak gondjaink a védõlepattanókkal. A Bakken egy nagyon magas szerkezetû csapat, számos pozícióban magasabbak, mint a mi játékosaink. Ott van például Jukic a kettes poszton, közel kétméteres magassággal, de Evans is játszik hármast 202 centiméterrel, és még sorolhatnám. Nálunk teljesen más a helyzet. Például Jordon Varnado sokat van magas posztokon, pedig egyszerûbben játszana mondjuk hármasban. De Ferencz Csaba is játszik néha négyesben, pedig tudjuk, hogy inkább kettes-hármas. Emiatt ez a mérkõzés különbözõ stílusok összecsapása lesz. Használnunk kell a sebességünket, a mozgékonyságunkat és keményen kell dolgoznunk a kizárásokon, hogy ne engedjük õket lepattanókhoz. Meg kell akadályoznunk, hogy rendszeresen bejátsszák a labdát a gyûrû közelébe, ez pedig nem lesz egyszerû, mert nincs meg hozzá a magasságunk. Hétfõtõl szerdáig nem tudjuk tíz centivel megnöveszteni a játékosainkat, ez nem lehetséges. Más módszert kell választanunk. Oda kell figyelnünk az apró részletekre, kézben kell tartanunk a lepattanózást. És ha a kiváló szurkolótáborunk ugyanúgy tol minket elõre, mint mindig, akkor lesz esélyünk arra, hogy megnyerjük ezt a mérkõzést.”