Körmend - Dombóvár 90-76

Ismét több ismerôst köszönthettünk a vendégcsapatban, hiszen a dombóváriak edzôje, Déri Csaba mellett Vavra András is igencsak kötôdik városunkhoz, no és itt volt az egyik tavalyi körmendi kedvenc, Sean Riley. A center legalább akkora ünneplést kapott a bemutatásnál, mintha ma is körmendi mezben játszana. Hozzáállásával, egyéniségével rá is szolgált erre a szeretetre. Annak idején, az elsô fordulóban Dombóváron ugyanígy ünnepelte ôt a körmendi tábor.
Jó hangulatban kezdôdött hát a találkozó, és a rajt a vendégeknek sikerült jobban, akik (talán nem véletlenül) épp azt játszották, ami például a tavalyi, de az idei Körmendre is jellemzô. Mármint, hogy gyakorlatilag bárki elemeli a triplát, még a centerek is. Sean-ról tudtuk, hogy képes betalálni, de mondjuk Pantáról már kevésbé gondoltuk volna. Ha Puskás két triplakísérletébôl csak egy beakad, akkor mind az öt dombóvári kezdô hármassal zárta volna az elsô negyedet. Az egy fôre jutó hármas átlagban így is megvolt, hiszen Panta kettôt is vágott. Nálunk a védekezés nem volt épp dicsérhetô, mutatta ezt a faultarány is. Alig volt személyink.
Három ponttal vezettek a vendégek az elsô negyed után, de azért ijedtségre nem volt okunk, mert két perc múlva már vezettünk, és alig újabb egy perc telt el, már tíz pont volt ide. Isti zsinórban három hármast dobott, de belekezdett Trummer is, és most is biztosan számíthattunk Edmonsonra. 31-12-re nyertük a második tízpercet, és ezzel el is dôlt a találkozó. A harmadik negyed elején már 23 ponttal is vezettünk. Madison 17 pontig jutott, ha nagyon nem is emelkedett ki a mezônybôl, de legalább nem lógott ki a csapatból, és ez most többet ér.
Ha jól számoltam, összesen 14 triplánk volt, és a végén már a lazítás is belefért. Mindenképpen dicséret illeti a vendégeket, akik lelkesen, motiváltan játszottak, fôleg az elsô félidôben. Riley végig kiegyensúlyozottan, jól játszott, és Lee is odatette magát. Más kérdés, hogy a mi csapatunk erôsebb, de ez a találkozó semmiképp sem arról szólt, hogy verjük agyon az ellenfelet. Ráadásul hamarosan ismét találkozunk, hiszen 18-, és 20-án két kupameccs is lesz Körmenden a Dombóvár ellen. Lehet tovább finomítgatni a játékokat, és talán végleg beépülhet a csapatba az "új" légiósunk.
Errôl a meccsrôl szerintem sokkal többet nem érdemes, de nem is nagyon lehet írni. Majd a jövô vasárnapi pesti kirándulás után.