Üdvözöljük a háromszoros magyar bajnok, hétszeres kupagyőztes 1996-2021 időszakbeli honlapján!
Új ismeretek, még hatékonyabb felkészítés, beszélgetés az erõnléti munkáról a magát folyamatosan képzõ Hencsey Tamással

A szurkolók körében is gyakran felmerül az a gondolat, hogy vajon szükség van-e külön erõnléti edzõre a kosárcsapatnál. Vannak, akik azt mondják, hogy fontos lenne, mert ez az eredményesség egyik záloga.

Hasonlóan gondolkodhat Hencsey Tamás is, aki Sabáli Balázs mellett felel a körmendi kosarasok felkészítéséért, szakmai munkájáért.
Erre abból következtethetünk, hogy „Hene” ebbe az irányba képezte tovább magát, és még további komoly tervei is vannak ezen a területen.

De beszéljen inkább õ mindarról, amit ennek érdekében tett:

„Az elmúlt évben elvégeztem egy iskolát, ami a kondicionális oldalát közelíti meg a kosárlabdának. Úgy gondoltam, hogy ez még nem csak Körmenden, de az egész magyar kosárlabdában is szûz területnek tûnik. Ebben nagyon sokat kellene fejlõdni felnõtt és utánpótlás szinten egyaránt. Budapesten, a Nemzetközi Wellness Intézetnél (IWI) elvégeztem a személyi edzõ iskolát. Aztán egy újabb lépésként a nyáron elvégeztem a TRX edzõit is, amiben már a múlt szezonban is együttmûködtünk Szollár Janival, Szoszóval.
Innen is szeretnék tovább lépni, mert az említett iskolánál – a korábbi tervektõl eltérõen október helyett várhatóan csak februártól – indul egy olyan kurzus, ami kizárólag a csapatsportok, azon belül is a labdás sportágak erõnléti edzõinek felkészítését tûzte ki célul. Ez egy hosszabb, nehezebb és nem mellékesen drágább idõszak lesz. Az eddig elvégzett iskoláknál a klubunktól is kaptam támogatást."

A tanulmányaid, ismereteid alapján hogyan változik manapság az erõnléti felkészítés gyakorlata?

"Nagyon érdekes, hogy a súlyemelés bizonyos elemeit is egyre inkább alkalmazzák csapatsportágakban. A kosárlabda mellett labdarúgók és kézilabdázóknál is egyre gyakrabban végeznek különbözõ súlyemelõ gyakorlatokat – például elemelést, szakítást – amelyek elsõsorban az explozív erõ, a gyorserõ fejlesztését célozzák. Vass Laci barátom, közismert nevén Csirke kapcsolatrendszerének segítségével eljuthattam a magyar súlyemelõ válogatott edzõtáborába Tatára, ahol Bökfi János, a súlyemelõ válogatott szövetségi kapitánya fogadott, és nagyon sok dolgot megmutatott, elmagyarázott ezzel kapcsolatban. Különbözõ gyakorlatokat ismertetett, hogy miként is kell ezeket alkalmazni. Más sportágak is átveszik ezeket a dolgokat. Õk például ökölvívókkal, birkózókkal edzõtáboroztak egy idõben, akik szintén érdeklõdtek ezekrõl a dolgokról. Én egyébként már több egyetemi csapat felkészülési videóit nézhettem meg, vagy épp Sabáli Balázs által a Miami Heat erõnléti edzõjének könyvét olvashattam és DVD-jét nézhettem, amelyekben szintén rengeteg ilyen, a súlyemeléshez köthetõ, a gyorserõt fejlesztõ gyakorlat van.
Ma már azt mondják, hogy nem az a lényeg, hogy a végtagokon minél több, minél nagyobb izom legyen, hanem, hogy a törzs izmait, a stabilizáló izmokat kell megerõsíteni, az az ideális felépítés.
Érdekes dolog, hogy Sabi már talán nyolc éve is van, hogy kimehetett tanulmányútra a Benetton Trevisohoz, és ott az erõnléti edzõ – aki azóta, ha jól emlékszem, akkor már az NBA-ben dolgozik – már akkor mondta, hogy olyan gyakorlatokat végeznek a játékosaik, amelyek a törzs izomzatát erõsítik leginkább. Mi még csak most kezdjük el ezt csinálni, de én szeretném, ha már utánpótlás kortól szisztematikus, következetes erõnléti munka történne, és nem csak nálunk, körmendi szinten, de az egész magyar kosárlabdában.
Ez nagyon fontos lenne a sportág hazai jövõje szempontjából. Van még egy dolog, amivel nagyon szeretnék foglalkozni, és amit tanulni is fogok. Ez a sportolók táplálkozásával kapcsolatos terület. Az élsportolók és a gyermekek táplálkozása, a táplálék kiegészítõk területe az, amivel minden lefedetté válna számomra, ami érdekel, és amit fontosnak tartok a munkámban. A jövõre nézve az a célom, hogy a klubnál már utánpótlás korosztályokban elinduljon egy olyan program, ami a kondicionálást, a szervezett erõnléti munkát jelentené. 14-tõl 16 éves korig a sajátsúlyos gyakorlatok tökéletesen megfelelnének, aztán 16-tól 18-ig jöhetne a TRX, aztán 18 éves kortól már a TRX mellett mehetnek az említett súlyemelõ gyakorlatok. Meggyõzõdésem, hogy ebben vagyunk leginkább elmaradva Európától. Mi nagyon jól tudunk technikai dolgokat tanítani, végrehajtani, de amint jön egy ellenfél, aki nálunk erõsebb, már kijön a különbség. És ez az erõ nem feltétlenül az, ami azonnal látható, nem vizuálisan lemérhetõ erõ. Csak a törzsizomzatuk olyan, hogy például õket nehezebb, vagy épp nem is lehet fellökni. Szerbia, de még inkább Litvánia jó terep lenne az ehhez szükséges munka tanulmányozásához. Utóbbiak még inkább közel állnak a szívemhez, mert tudtam is együtt dolgozni litvánokkal.
Nem egy nagy ország Litvánia, mégis tökéletesen mûködik a kosárlabda iskolájuk. Szerintem ebben Magyarországon szövetségi szinten kellene elõbbre lépnünk, mert most gyakorlatilag sehol sem tartunk.

Helyi vonatkozásban ehhez nekem nagy álmaim vannak, hiszen szükség lenne egy olyan teremre, amit ehhez tudnánk berendezni, de oda ugye eszközök is kellenének. Próbáltam elérni, hogy már ennek a szezonnak az elején elinduljunk ezzel a munkával, de ez sajnos most még nem sikerült. Mondhatom, hogy talán majd a következõ szezonban, de hát minden év egy komoly veszteség. Azért remélem, hogy egyszer ez is megvalósul.”

Ezek fényében hogyan zajlott a felkészítés erre a szezonra a felnõtt csapatnál? Használtátok már az általad tanultakat?

„Erre a szezonra Szollár Jani vezette a felkészülés fizikai részét, de nyilván mi ezt már ketten beszéltük meg, én is igyekeztem ráhatással lenni arra, hogy a munka valóban a kosárlabdának megfelelõen történjen. Reményeim szerint ez sikerült, és bízom abban, hogy a legjobbat hoztuk ki ebbõl az idõszakból.”

Mennyivel tért el az idei alapozás a korábbiaktól?

„Voltak változások, hiszen a mi ismeretink is bõvülnek, új információk kerülnek napvilágra. Csak egy dolgot említek. Korábban mindig az volt a szabály, hogy sok hosszú távú futást kellett vezényelni a csapatnak. Ma már az van, hogy jobban igyekszünk alkalmazkodni a sportág sajátosságaihoz. A kosárlabdában legfeljebb két perc az az idõszak, amikor folyamatos játékról beszélhetünk. Ezért nálunk sem kell olyan futásokat végezni, ami több lenne kettõ percnél.
Kivétel volt ez alól az alapozás legelsõ idõszaka, amikor két-három napig voltak ilyen aerob jellegû mozgások, de utána már rövidebb távokon dolgoztunk.

A konditeremben is minden játékost egyénileg felmértünk azért, hogy lássuk, honnan indulnak, és hogyan emelhetjük a terhelést számukra. A bajnoki rajtra aztán ezt vissza kell venni egy bizonyos százalékra. Ha mindenkinél megvannak ezek a számok, akkor sokkal könnyebb ez a munka. Úgyhogy mindenképpen használjuk azokat a dolgokat, amiket tanulunk!”

Fodor Gergelynek – a térdmûtéte után – a szezon elõtti hétig egészen más munkát kellett elvégeznie. Ez hogyan zajlott?

„Geri a párjával, aki gyógytornász, egész nyáron végzett gyakorlatokat és a TRX-et is használta. Az utolsó két-három hétben kezdtünk el együtt dolgozni, amikor egyre inkább kosárlabdás és erõsítõ munkára volt szükség. Õ a konditeremben végez nagyon komoly láberõsítõ munkát, és a forduló elõtti utolsó héten már a csapattal közösen edzett, ott volt az öt-öt elleni játékokban is.”

És mi a helyzet az idegenlégiósokkal? Powel jóval késõbb jött, de Bell és Townes is pár nappal az alapozás megkezdése után állt be a sorba. 

„Utóbbi kettõnél nem volt különösebb gond, nem is igazán tetszett nekik ez a munka.„ – mondja mosolyogva. „A külföldiek általában késõbb szoktak bekapcsolódni a munkába. Az alapozásban nem igazán szoktak részt venni.”

És ez nem hiányzik nekik szezon közben?

„Nekem meggyõzõdésem, hogy hiányzik nekik, és az is elõfordul, hogy nem megfelelõ állapotban érkeznek meg, de ilyenkor általában azt mondják, hogy korábban, például az egyetemen milyen komoly munkát végeztek. Azért persze általában a csapatedzések alatt szednek össze annyi erõt, ami elég a bajnoki részvételhez, de mégsem olyan, mint amit a többiek elvégeznek az elsõ napokban, hetekben. De Bell és Townes az idén velünk együtt alapozott.”

És mi a helyzet Powell-el, aki jóval késõbb érkezett meg hozzánk? Sabáli Balázs is azt mondta róla, hogy utol kell érnie magát fizikálisan, akkor tudja hozni azt, amiért kinézte, és amiért nagy segítségünkre tud majd lenni.

„Neki biztosan van lemaradása ezen a területen, de ebben közrejátszhatott az is, hogy most várta ikergyermekeit, és ilyenkor nehezebb odafigyelni arra, hogy megfelelõen dolgozzon az ember.
Ez nekünk most komoly feladat, mert arra is kell figyelnünk, hogy megfelelõen beépítsük a csapatjátékba, a taktikai feladatokra is felkészítsük. Ez a bajnoki rajt közeledtével a legfontosabb. De biztos vagyok abban, hogy utol fogja érni magát, majd erre is figyelünk az edzéseken. A csapat most is csinálja a TRX-et, neki ez még új, de utol fogja érni magát, és minden rendben lesz vele.”






Törpördög hírek


"




Magyar bajnok: 1987 - 1996 - 2003        Magyar kupa győztese: 1990 - 1993 - 1994 - 1995 - 1997 - 1998 - 2016

"Leszállt az este és a kis vasi városkában, Körmenden népes csoportok, vagy magányos emberek vonulnak a Kossuth Lajos utca irányába, hogy belépve a fénnyel megáztatott csarnokba, megpillantva a mi színeinket viselő játékosokat, valami ismét elinduljon a gyomor és a szív tájékán, valami különös, szorító, ugyanakkor boldogító érzés, ami nélkül egy gyógyíthatatlan betegségnek örvendő szurkoló képtelen létezni." / Fodor Sándor /