| entries 1 - 50 ( total : 3 ) chronology:   | |
| 2012-12-24 08:04 (127658) | | name: BélaBá |  |
| Egyetértek veled, semmilyen véleménykülönbség nincs közöttünk ez ügyben sem.
Én is szurkoltam az Olajnak a nemzetközi kupában, mint minden magyar csapatnak, ha külföldi ellenféllel néz szembe. Ezzel nincs semmi baj.
Nem szeretném különösebben "magyarázni", hogy azt miért írtam, de nem általánosságban tettem.
Nem kell, hogy magadra vedd, semmiképpen.
Tipikusan az a Hofi-féle dolog, hogy akinek nem inge...
|
|
 | 2012-12-23 22:10 (127650) | | name: mindigittvagyunk | |
| Ja még valamit írtam ,de azt is fenntartom továbbra is. Mégpedig, hogy sajnálom, hogy anyagi problémák miatt (ez önmagában sem jó) nem láthattam(tuk) meg, mire ment volna nálunk Ascserics egy, az általa összerakott csapattal. Már a 2 válogatott meccs után úgy éreztem, ez a pali tud valamit. Hiszem, hogy jó döntés lett volna a szerzõdtetése, ha gondok elkerülték volna szeretett klubunkat. |
|
| 2012-12-23 21:54 (127649) | | name: mindigittvagyunk | |
| Elõször is Kellemes Ünnepeket Neked és minden szurkolónak. A hozzászólásokban, azt hiszem bármelyikünk pédaképként tekinthet rád. Amit írsz min. 90-95 %-ban egyet szoktam érteni. Ezt tegnapra utaló írásodnál is így érzem.
Egy valami nem áll meg 100 %-ban. Mikor nyertünk Szolnokon 4-5 gratuláció volt tõlük a BB 1 -en. Ott, csak ott én is (csak) gratuláltam nekik, pl. a Partizán legyõzésekor. A vendégkönyvünkben én nem, az a miénk, biztos vagyok benne, hogy az olajos sem nekünk az övékben. Az mindenkinek a magáé (saját kedvenc csapatáé) - attól még ellenük rekedtre kiabáltam magam, ahogy tegnap is. A többiben igazad van. Én nem tudok a magyar csapat ellen szurkolni, ha csak a kedvenc csapatom érdeke nem ezt kívánja (Olaj-Temesvár). Ezért örülök, ha nyer az Audi-Eto, FTC, Veszprém, Szeged, Sapa-Fehérvár, foci, vagy vizilabda csapatunk külföldi ellen.
Tóth Zoltán, Szombathely
Előzmény: BélaBá (127626) |
|
Előzmény: | 2012-12-23 02:25:00 (127626) | | name: BélaBá | |
| Sajnos mostanában nem kedveznek a körülmények az élõ közvetítéseinknek.
De szeretném megköszönni még egyszer mindenkinek, aki segítette a munkánkat.
Akár pénzzel, akár munkával, akár jó szándékkal.
Nem mondom, hogy jó érzés volt úgy közvetíteni egy ilyen szoros, izgalmas találkozót, hogy közben az járt az eszemben, hogy mindez szinte hiába volt. Legalább is ami az élõ részét illeti.
És hogy fél szemmel mindig a gépet figyeltem, hogy mikor kell újra indítani a közvetítést, mert ledobott minket a hálózat.
A soproni klub munkatársai is abszolút készségesek voltak, segítettek, de ez a hálózat ennyit bírt, erre volt képes.
Kaptam pár jó tanácsot, de sajnos menet közben nem tudtam átállni hangközvetítésre, az már nem fért bele.
A szünetben igyekeztünk mobil stickre átállni, amit távolról hoztak nekünk, de valami miatt ez sem sikerült.
Bosszantó volt.
Mint ahogy a meccs végjátéka is.
És igen, a kihagyott 14 büntetõ nagyon sok, ez szinte törvényszerûen megbosszulja magát, és az is, hogy néha kapkodtunk, és nem mindig sikerült a megfelelõ megoldást megtalálni.
De!
Ezek a fiúk ezzel együtt is ott álltak az idegenbeli siker kapujában, megdolgoztak érte, és bizony – a soproni játékosokon kívül is – voltak, akik igyekeztek ott elgáncsolni õket.
Sikerrel tették.
Hazafelé azon gondolkodtam, hogy a végjáték bíráskodására kétféle magyarázat lehetséges:
Az egyik, hogy mi láttuk rosszul, és a játékvezetõknek a mi palánkunk alatt megítélt, és a másik oldalon be nem fújt eseteknél is igaza volt, csak mi láttuk elfogultan az egészet.
A másik, hogy ez az egyoldalú fújás nem volt véletlen.
Mert hárman nem tévedhetnek mindig ugyanúgy. És a meccsen többször is volt, hogy átfújtak egymás területére, ezért aztán nem szûkíteném le mindig egy játékvezetõre a dolgokat.
De miért tennék ezt meg? Nem igazán tudok erre válaszolni.
Felmerült bennem, hogy a 3. negyed végén – szerintem tévesen – nekünk megítélt kosár következménye volt, hogy a negyedik játékrészben „némi hátrányt” szenvedtünk náluk.
Mert nekem úgy tûnt, hogy Kutasi kosara már idõn túli volt, de megadták. Talán volt némi lelkiismeret furdalásuk, és ezt kompenzálták? Nem tudom… De akkor vastagon kompenzálták.
Titkon reméltem, hogy épp ezen a napon törik meg az idegenbeli, bajnoki átok, és szép ajándékot kapok a fiúktól.
Nem tört meg, de nem is játszottunk alárendelt szerepet, mint eddig mások otthonában általában. És igen, én ilyen „apróságoknak” is tudok örülni.
Persze lehet az Olaj nemzetközi sikereinél is ódákat zengeni a körmendi vendégkönyvben, hiszen a magyar kosárlabdának hoztak hírnevet.
És az se zavarjon senkit, ha ugyanabból a forrásból nem olvashatott gratulációt „szeretett klubunk” felé már nagyon régóta.
Akkor sem, ha lett volna rá ok.
Még akkor sem, amikor az Olaj ellen sikerült nyerni, idegenben.
Pedig az szép gyõzelem volt, ódák nélkül is, mert jó és taktikus játékkal értük el. De hát azok mi voltunk.
Ez az ezer sebbõl vérzõ, jövõkép és körmendi szív nélküli társaság.
De sebaj!
Hiszen az új edzõvel az Olaj visszatalált a helyes útra, így aztán van még minek örülnie a Körmend drukkerének!
Hiszen nekünk Fepun kívül semmink sincs.
Még szerencse, hogy remek mentalitású szurkolóink azért maradtak bõven.
(Különben nagy baj lenne, hiszen olvashattuk: Nekünk már utánpótlásunk sincs. Így ünnep elõtt csókoltatom a „semmittevõ” Érsek Pistit.)
| |
/ | entries 1 - 50 ( total : 3 ) chronology: | |
| 1146 Table 'c10forum.szezon' doesn't exist1146 Table 'c10forum.szovegek' doesn't exist
|
