Üdvözöljük a háromszoros magyar bajnok, hétszeres kupagyőztes 1996-2021 időszakbeli honlapján!
Vendégkönyv
A fórumba a bejelentkezett felhasználók írhatnak.
bejegyzés 1 - 50 ( összes : 2 ) időrend:
2020-01-23 13:21 (172729)
név: webmester
hozzászólásai
Az én sportágamban azt vettem észre hogy a maraton fárasztó, ha 42 helyett 26 km lenne akkor kisebb felkészültséggel is lehetne eredményt elérni és többet pihenni. :-)
2020-01-23 09:48 (172728)
név: sztamassz
hozzászólásai
Minden sportágban a szakértõi stúdióbeszélgetésekben , egyéb internetes fórumokon arról beszélnek szakértõk szurkolók egyaránt, hogy elfáradnak a sportolók. Szétesnek, fejben sincsenek ott , stb. Tegnap kézilabdában pl, de kb mindenhop minden évben elõjön ez. Sport 1 en szakértõk negyed órán keresztül azt elemezték, mi a különbség a fásultság s a fáradtság között. Nem is volt egyszerû még nyelvtanilag is elmagyarázni ezt az értõ közönségnek, szurkolóknak.

Na, hohy miért is írom ezt ide: kosárlabdában-s nem csak mi csapatunknál, hanem mindenkinél: itt a középszakasszal amortizálják le végsõ elgyengülésig a játékosokat. Komolyan én sajnálom is õket. Minek az a középszakasz? Szerintem felesleges. A végén nem az erõsebb okosabb csapat nyer, hanem ahol kevesebb játékos hullik ki, szinte szerencse kérdése is. Úgy meg nehéz évrõl évre építkezni, nem? :))

Na de én nem vagyok szakértõ, de ha rajtam múlna minden sportág évadába betennék kötelezõen egy hónap pihenõt. Meg a világversenyekbe is. Egyáltalán nem az a baj, hogy vannak világversenyek Fiba Ec akármi, attól csak színesebb a sportág. Hanem hogy nincs pihenõidõ. S ez nem tudom kinek jó.

Elõre kupában bajnokiban, csak az MTE! :)))

bejegyzés 1 - 50 ( összes : 2 ) időrend:
1146 Table 'c10forum.szezon' doesn't exist1146 Table 'c10forum.szovegek' doesn't exist

Bejelentkezés


Törpördög hírek





Magyar bajnok: 1987 - 1996 - 2003        Magyar kupa győztese: 1990 - 1993 - 1994 - 1995 - 1997 - 1998 - 2016

"Leszállt az este és a kis vasi városkában, Körmenden népes csoportok, vagy magányos emberek vonulnak a Kossuth Lajos utca irányába, hogy belépve a fénnyel megáztatott csarnokba, megpillantva a mi színeinket viselő játékosokat, valami ismét elinduljon a gyomor és a szív tájékán, valami különös, szorító, ugyanakkor boldogító érzés, ami nélkül egy gyógyíthatatlan betegségnek örvendő szurkoló képtelen létezni." / Fodor Sándor /