Utaztak a fiúk, közel egy hétig buborékban éltek, játszottak három erõs, külföldi csapattal, hazajöttek, mindeközben érkezett a városba egy új játékos Benjamin Simons személyében és január utolsó napján nyilvánossá vált, hogy a klub a továbbiakban nem számít Jagan Mosely játékára.

Õ sem vált be nálunk, ahogy Xeyrious Williams sem. Az minden bizonnyal nem lehet kérdés, hogy õk jobb játékosok annál, mint amit nálunk mutattak, de valamiért ezt nem tudták igazolni.

A választáskor mindenkit nagyon alaposan leellenõriz a stáb, nem csak játéktudás, de emberi jellemzõk, a karakter szempontjából is, és ebben sem ért minket semmi meglepetés.

Ugyanakkor újoncoknál soha nem lehet tudni, mit hoz ki belõlük az elsõ olyan szezon, amikor az otthontól távol, hivatásszerûen kell kosárlabdázni. Ez is nehezítheti a beilleszkedést, a megfelelõ szintû teljesítményt. Ezt az idén tovább nehezíti a vírushelyzet, lehetséges, hogy ilyen tényezõk is szerepet játszottak ennél a két játékosnál.

Nem tudhatjuk biztosan, viszont azt már igen, hogy nélkülük folytatja a csapat. És azt is jó eséllyel gondolhatjuk, hogy Ben Simons esetében ilyen probléma már nem valószínû, hiszen korántsem újonc játékosról van szó, akinek bõven van európai tapasztalata, ráadásul magas színvonalon, hiszen a BL-ben is játszott, nem is rosszul. Reméljük, valóban segítségünkre lesz a játék minden elemében. Hogy jó keze van, azt már számos forrásból tudhatjuk, de neki is be kell illeszkednie a játékunkba, a közösségbe. Hogy mit várunk tõle, arról Ziga Mravljak beszél mérkõzés elõtti interjújában.

Bár az idei bajnokság eléggé keszekusza, ez a mérkõzés azonban alig csúszik az eredetileg kiírt idõponthoz képest, hiszen a 21. forduló programjában szerepelt, amelyet január utolsó hétvégéjén rendeztek volna eredetileg. Január 30-án, szombaton volt az eredeti idõpontja a meccsnek.

Sokkal többet késik az „odavágó”, hiszen Körmend város születésnapján, október 28-án volt az eredeti idõpontja az Egis Körmend – Zalakerámia ZTE KK mérkõzésnek, de azt majd március 10-én játsszák le a csapatok. Ezt követõen derül majd csak ki végleg, hogy hol is zár csapatunk az alapszakasz felére megállapítandó sorrendben. Ez pedig azért fontos, még ilyen késõi idõpontban is, mert a Magyar Kupa áprilisra tervezett nyolcas döntõjébe ezúttal is az alapszakasz elsõ körében az elsõ nyolc helyen záró együttesek vehetnek részt. Errõl Bodnár Péter, az MKOSZ fõtitkára nyilatkozott a közelmúltban. Reméljük, hogy nem ezen a meccsen fog ez múlni a részünkrõl és ekkor már biztosan tudhatjuk, hogy ott lehetünk a kupa mezõnyében. Nekünk még ebben a tekintetben a Falco elleni, szintén hazai meccs van hátra, amelyet március 2-án fogunk pótolni. Az elsõ 13 meccs tekintetében most így áll a táblázat:

De a Magyar Kupa és annak a mezõnye még a jövõ zenéje, most inkább nézzük aktuális ellenfelünket, hiszen a Falco mellett a ZTE az a csapat, amelyikkel még nem találkoztunk ebben az idényben. (És az elõzõben is csak egyszer.) A zalaiak jelenleg nem állnak túl jól, hiszen csapatuk a 13., utolsó elõtti helyet foglalja el a tabellán 4 gyõzelemmel és 13 vereséggel. Õk is 17 meccsen vannak tehát túl, éppúgy, mint mi, akik a 7. helyen állunk, 10-7-es mérleggel.

Érdekes a Zete idei szezonja abból a szempontból, hogy mostanáig három szakaszra bonthatjuk. Végignézve az eddigi találkozóikat, azt is láthatjuk majd, hogyan alakultak az eredményeik ezekben az idõszakokban.

A csapat az elõzõ szezonban leigazolt Ante Nazor irányításával kezdte meg az új idényt. A trénernek hat meccs jutott, amelyekbõl csak egy alkalommal bizonyult gyõztes vezetõedzõnek, mégpedig az elsõ meccsükön, november 11-én, amikor az OSE együttesét fogadták, a koronavírus miatti csúszás után. A 93-91-es végeredmény kétszeri hosszabbítás után alakult ki.

Ezt követõen a Sopron KC nyert Zalaegerszegen 93-78-ra. Aztán megint otthon próbálkozhattak Szabóék, de az Alba Fehérvár 97 pontot dobott 79 ellenében. A negyedik meccsen is hazai pályán játszott a Zete, de a Falco sem ígérkezett nagyon udvarias vendégnek, és nem is lett az. Õk is gyõztesen vonultak le az egerszegi parkettrõl, hiszen 64-90 lett a vége. Ezt követte a szegedi turné, ez sem túl jó ómen ebben az idényben. Bár nem volt túl nagy a különbség, itt is kikapott a Zete, 97-83-ra.

Aztán jött az ominózus Paks elleni hazai, amely vízválasztónak bizonyult, mert Dzunic mester csapata könnyedén, 93-66-ra nyert, és mint kiderült, ez lett Ante Nazor utolsó zalaegerszegi mérkõzése. A klub vezetése felmentette õt a munkavégzés alól. Ezzel véget ért az elsõ idõszak, amelyben szemmel láthatóan valami nem mûködött az edzõ és a csapat között, és ez még nyilvánvalóbbá vált a következõ meccseken. Amíg az új vezetõedzõt keresték, addig a régóta a klubnál dolgozó másodedzõ, Heinrich Róbert kapta meg az irányítást, aki jelezte, csak átmenetileg vállalja el ezt a feladatot.

Sok ideje nem volt a munkára, hiszen három nap telt el az ASE elleni hazai fiaskó után és máris Kaposváron kellett javítani az 1-5-ös mérlegen. És mint kiderült, ez sikerült is, hiszen a korábbinál sokkal összeszedettebb játékkal, ha megint csak hosszabbításban is, de meg tudták szerezni második sikerüket. 76-69-re nyertek idegenben, ami leginkább az akarásnak volt köszönhetõ. Aztán a Pécs együttesét fogadták, amely igaz, hogy fáradtabban érkezett, de erõsebbek tûnt a papírforma szerint. A ZTE viszont nagyon odatette magát védekezésben és sikerült hibákra kényszerítenie vendégét, aminek 83-72-es gyõzelem lett a jutalma.

Ezt követõen jelentette be a klub, hogy nem hosszabbít szerzõdést Bashir Ahmeddel, akinek volt próbaideje a kontraktusában. A helyére az átalakuló Jászberénytõl igazolták át Donovan Donaldsont.

Heinrich Róbert tehát ekkor kettõbõl kettõnél járt, de a következõ meccsre Székesfehérvárra kellett utazniuk. A házigazdák ott jóval erõsebb kerettel bírnak és Vojvodáék végül be is húzták a meccset, de a Zetétõl otthon kapott 93 pontra nem lehettek túl büszkék. Arra azért igen, hogy õk 101 pontot dobtak és nyertek. December 27-én a DEAC látogatott Zalaegerszegre, amely idegenben ugyanúgy 93 pontot dobott, mint a Zete Fehérváron, de a debrecenieknek ez elégnek bizonyult a sikerhez. Igaz, csak egy utolsó pillanatban dobott hármassal, ráadásul a hosszabbítás legvégén nyertek 93-90-re. Mindez azt igazolja, hogy nagyot küzdött a ZTE, szerencse is kellett a DEAC sikeréhez, itt is szemmel látható volt a különbség a Nazor-érában illetve a Heinrich Róbert idõszakában mutatott egerszegi hozzáállás között. December 30-án Paksra ment a Zete, ahol végig versenyben volt a végsõ sikerért, a végjáték azonban a hazaiaknak sikerült valamivel jobban, így 83-75-re nyertek.

Aztán jött a párharc a Szolnokkal, két meccs négy nap alatt. Január 6-án a Tiszaligetben nézett farkasszemet a két fáradt csapat, ahol sokáig a vendégek kezében volt az irányítás, de a két nappal korábban még Sopronban játszó Olaj a végére megfordította a meccset és 88-83-ra nyert.

Három nappal késõbb, 9-én Egerszegen jött a visszavágó, ami valóban visszavágást hozott, ám még ez elõtt, a két meccs között a klub bejelentette, hogy az olasz Luca Bechi lesz a csapat vezetõedzõje. A Szolnok ellen még Heinrich Róbert meccselt, és szépen köszönt el az átmeneti vezetõedzõi poszttól, hiszen 89-86-ra megnyerték a meccset, amit leginkább az odaadó küzdésnek köszönhettek.

Három gyõzelem és négy vereség volt tehát Heinrich Róbert mérlege a csapat második idõszakában.

Luca Bechi Szombathelyen debütált, és bár jobban kezdett az õ csapata, a 22-8-as második negyed el is döntötte a csatát a Falco javára, amely 82-70-re nyert.

Január 19-én aztán hazai meccsen ülhetett a padra az olasz mester, aki a Kecskemét ellen küldte pályára játékosait. De ezen a találkozón sem koronázta siker a munkáját, hiszen a Zete egyetlen negyedet sem tudott megnyerni, a másodikat tudta csak ikszre hozni. A KTE 94-83-ra nyert. Idõközben visszatért a kerethez Antóni Csanád. A Pécsrõl érkezett játékos a Göcsej Kupa óta sérült volt.

Ahogy a Szolnok ellen, úgy a Kecskemét esetében is három nap múlva jött a visszavágó, amelyen sokkal simábban nyertek Wittmannék, mint Egerszegen. Bár a szünetben csak három pont volt a különbség, a végén 89-65-öt mutatott az eredményjelzõ.

Legutóbb január 25-én Debrecenben lépett pályára a ZTE, de itt sem sikerült gyõzelemre vezetnie csapatát az olasz mesternek. Az elsõ félidõvel itt sem volt gond, vezettek is idegenben, de a második húsz percben egyértelmûen a DEAC volt a jobb, amely 81-72-re gyõzött.

Most következik a második olyan hazai meccs, amelyen Luca Bechi dirigálja a csapatot, nyilván azzal a szándékkal, hogy végre vele is megérezzék a siker ízét.

A három idõszak mérlege tehát a következõ:

Ante Nazor: 1-5.

Heinrich Róbert: 3-4

Luca Bechi: 0-4

Nekünk nem lehet más a célunk, mint hogy elnapoljuk az olasz mester elsõ egerszegi sikerét.

Ezúttal már Jagan Mosely nélkül, de azt még nem tudjuk biztosan, hogy Benjamin Simons-szal a sorainkban igyekszünk-e ezt megtenni.

Egy újabb játékoscsere a meccs elõtt Zalaegerszegen is történt, mert megköszönték Ante Delas munkáját és helyette igazoltak egy amerikai mezõnyembert Sekou Wiggs személyében. Talán nem is meglepõ, hogy a 2-es és 3-as poszton is bevethetõ fiatalember Olaszországban is megfordult.

A házigazdák reményei szerint ellenünk már õ is pályára léphet szerdán.

Nyilvántartásunk szerint ez lesz a 134. bajnoki összecsapása a két szomszédvárnak, ami páratlan sorozat a hazai kosárlabda élvonalának történetében.

Reméljük, méltó lesz a történelmi múlthoz és mi persze abban is bízunk, hogy – mint számos alkalommal az elmúlt évtizedekben – most is vendégsikerrel zárul majd a meccs.

A MindiGO TV linkje a következõ lesz elõfizetõi számára:

https://mindigtvgo.hu/details?id=11124212&type=7&srcCarouselId=137

Bízva az újabb sikerben, szurkoljunk együtt a fiúknak!

Hajrá Egis Körmend!