Üdvözöljük a háromszoros magyar bajnok, hétszeres kupagyőztes 1996-2021 időszakbeli honlapján!


Vanja Vukas is az Egis Körmendnél folytatja pályafutását
2020-08-02

Tájékoztatjuk szurkolóinkat és a közvéleményt, hogy egy újabb, tehetséges játékos csatlakozott csapatunkhoz.

A 2001-ben született, 191 centiméter magas Vanja Vukas a Nemzeti Kosárlabda Akadémia Pécs játékosa volt, onnan teszi át székhelyét Körmendre. A szerb nemzetiségű, 1-2 poszton is bevethető fiatalember már megszerezte a kosárlabdamagyar státuszt, így a felnőtt csapatban is hazai játékosként szerepelhet.

7 éves korában kezdett kosárlabdázni, a KK Slo Kos nevű csapatban (ma KK Joker), ahol Nikola Jokic is játszott. 14 éves korában a KK Spartak csapatában szerepelt Szabadkán, ahol országos 4. helyezést értek el. Innen került Magyarországra, a pécsi Rátgéber Akadémiához, ahol azóta is játszott. Végigjárta a korosztályokat U16-tól kezdve, a tavalyi évben pedig a Pécsi NKA meghatározó játékosává nőtte ki magát, ahol nagyon szép számokat produkált, ahogy azt korábban korosztályos szinten is tette. Az itthoni bajnokság mellett Vanja szerepelt az EYBL (European Youth Basketball League) nevezetű megmérettetésen is, ahol ugyancsak szép számokat hozott (9 meccs, 11,9 pont, 3,4 lepattanó, 2,9 gólpassz, 1,2 szerzett labda csupán 25 perc alatt). Itt olyan csapatok ellen mutathatta meg a tudását, mint a Spanish Basketball Academy, az USK Prague, vagy éppen az NBA Academy Africa. A csonka szezonban első számú irányítóként 22 meccs alatt 10,4 pontot, 3,5 lepattanót, és 2,8 gólpasszt átlagolt 26,5 perc játék alatt.

 

Két korábbi összeállítás Vanja Vukas játékából:

 

https://www.youtube.com/watch?v=o8xzivjGLnw

 

https://www.youtube.com/watch?v=CQ3bKSO0oo4




Törpördög hírek


"




Magyar bajnok: 1987 - 1996 - 2003        Magyar kupa győztese: 1990 - 1993 - 1994 - 1995 - 1997 - 1998 - 2016

"Leszállt az este és a kis vasi városkában, Körmenden népes csoportok, vagy magányos emberek vonulnak a Kossuth Lajos utca irányába, hogy belépve a fénnyel megáztatott csarnokba, megpillantva a mi színeinket viselő játékosokat, valami ismét elinduljon a gyomor és a szív tájékán, valami különös, szorító, ugyanakkor boldogító érzés, ami nélkül egy gyógyíthatatlan betegségnek örvendő szurkoló képtelen létezni." / Fodor Sándor /