Három évtizedes várakozás után újra élvonalban szerepel az oroszlányi férfi kosárlabda csapat, amely Körmenden játszik elõször ebben az évadban. Az 1980-as években nagy csatákat vívott egymással a két együttes, az oroszlányiak bajnoki és kupadöntõt is játszottak, ám 1990-ben, amikor talán a legesélyesebbek voltak a bajnokságra, a csarnokukat alkalmatlanná nyilvánították, így a rájátszást idegenben kellett volna teljesíteniük, amit nem vállaltak. Egy évvel késõbb új alapokról indult el a férfi kosárcsapat felépítése a városban, és a múlt szezon végén jutott el ez a folyamat odáig, hogy az együttes kivívta az élvonalbeli tagságot. Ennek élén szakmai vezetõként egy volt körmendi játékos, késõbb edzõ, Fodor Péter áll. De van más körmendi kötõdése is a klubnak, például az, hogy a 2016-ban átadott, nemzetközi mérkõzések megrendezésére is alkalmas Krajnyik „Akác” András Sportcsarnok felavatásának vendégcsapata is az Egis Körmend volt. 
A tavaszi feljutásból pedig kivette a részét Sömenek Martin, a szezon közben csapatot váltó és éppen tõlünk oda érkezõ Bán Tibor, valamit a nálunk szintén megfordult Hegedûs Gergely is. Igaz, õk már nem az OSE játékosai.
A legaktuálisabb pedig az, hogy szombaton épp nálunk, a Városi Sportcsarnokban lépnek pályára az oroszlányiak három évtized után újra az NB I-ben. Az elõzetes hírek szerint sokan elkísérik a vendég piros-feketéket, a hangulatra biztosan nem lesz panasz. 
A csapat játékát most is Krasovec Sebastjan irányítja vezetõedzõként, az együttes vele érte el a feljutást, amit a klubvezetés a bizalmával hálált meg. 
Bizonyára nem csak Körmenden figyelik majd kiemelten az Oroszlány játékát, és ha így lesz, akkor ez nem történik véletlenül. Ahogy vezetõedzõnk, Matthias Zollner is mondta, az OSE komoly, erõs csapat, amelyre oda kell figyelni. 
Várhatóan nem az a feljutó gárda, amely retúrjegyet váltott a másodikból az élvonalba, hogy könnyûnek bizonyulva gyorsan vissza is térjen a B csoportba.
Érdemes lesz komolyan venni õket, ha nem szeretnénk kellemetlen élménnyel indítani az új bajnoki sorozatot.
Félnünk persze nem kell, de az egészséges óvatosság sosem árt. 
Nálunk úgy tûnik, jól sikerült a felkészülés, az utolsó két mérkõzésünkön – ha voltak is hullámvölgyek – azért magabiztosan gyõztük le a DEAC együttesét, amely szintén nem tûnik pofozógépnek, korántsem.
A puding próbája viszont az evés.
Már az elsõ meccsen bizonyíthatják a fiúk, hogy azt viszik a pályára, amit Matthias Zollner és a stáb többi tagja vár tõlük.
Agresszív, gyors, energikus kosárlabdát, harcos mentalitást és hatékony lepattanózást. 
Ez a lényege annak, amit a vezetõedzõ látni szeretne tõlük. És persze ha mindez megvalósul, akkor az a szurkoló számára is élményt, örömteli látnivalót jelent. 

Szombaton, 18 órától tehát útjára indul a labda, elõtte 15 órától az U20-as csapatok mérkõznek meg egymással.