Hogyan tekint vissza a felkészülési idõszakra? Úgy telt, ahogy elõre eltervezte?

„A vicces ebben az, hogy a munkának ez a része sohasem alakul úgy, ahogy azt megtervezzük. Ez a helyzet minden alkalommal. De úgy érzem, hogy fizikálisan nagyon jó formába tudtuk hozni a csapatot, és sikerült jó egyéni képességû kosarasokat igazolni, akik jó karakterek, ami alatt különösen a személyiségüket értem. Mert fontos az egyéni játéktudás is, de az én véleményem szerint egy hosszú szezon során még többet számít, hogy emberileg rendben legyünk. Együtt fogunk tölteni több mint tíz hónapot, nagyon fontos az összhang, a megfelelõ kémia. Erre nagy figyelmet fordítunk. Van két-három kisebb sérülés a keretben, de ez mindig része a munkánknak, ilyen a hivatásos sport, legtöbbször ezzel szembe kell nézni, nem lehet kiszámítani.”

Sporttörténeti mérkõzés áll elõttünk, hiszen három évtized után tér vissza az Oroszlány az élvonalba. Emiatt viszont akár sötét ló is lehet a számunkra. Sikerült feltérképezni a játékukat?

„A szezon elsõ mérkõzése mindig hordozhat meglepetéseket magában, bárki számára. Természetesen igyekeztünk minél több információt begyûjteni az Oroszlányról, ami csak lehetséges. Akár a játékosokról egyénileg, akár arról, hogy a vezetõedzõnek mi az elképzelése a kosárlabdáról. Mit tervez támadásban és védekezésben. De ahogy korábban is mondtam, egy dolog a felkészülési idõszak és egy teljesen másik az éles bajnokság. Nem tudhatod, hogy érnek-e meglepetések vagy sem. Egy viszont biztos, és ezt már korábban is mondtam: Az Oroszlány egy nagyon jó csapat, jó kosárlabdát játszanak. Emiatt is gondolom azt, hogy ebben a bajnokságban nem lesz olyan csapat, mint legutóbb volt a TF Budapest vagy a Szeged, amelyek szerintem kicsit lemaradtak a többi együttestõl. Ebben a szezonban szorosabb, kiegyensúlyozottabb lesz a mezõny, a gyõzelem esélye mellett minden mérkõzésben benne lehet a vereség lehetõsége is.”

Az elsõ találkozó végén mikor mondhatná elégedettnek magát? Mit vár el a csapatától?

„Arra számítok, hogy nagy erõbedobással, sok energiával játszanak majd a fiúk. Szeretnénk a legjobb teljesítményünket nyújtani, megmutatni, mit is tudunk igazán. Természetesen ilyenkor, az elsõ bajnoki mérkõzésen nem lehetséges a legjobb formát mutatni, a legjobban kosárlabdázni. De a célunk az, hogy hétrõl-hétre egyre jobbak és jobbak legyünk, fokozatosan lépjünk elõre abban, hogy mit és hogyan tudunk csinálni. Szeretném látni, hogy a csapat minden tagja harcol! Különösen a védekezésben. És nagy figyelmet kell fordítanunk a lepattanók megszerzésére, mert az elõzõ idényben ezzel voltak problémáink. Szeretnénk mi meghatározni a lepattanókért vívott harcot, valamint gyors, szenvedélyes kosárlabdát játszani. Ha mindezt végrehajtjuk, akkor közel lehetek az elégedettséghez. Mert ismerhetnek már, tudhatják rólam, hogy sohasem vagyok elégedett, de ha ezt mind végrehajtjuk, akkor valóban közel lehetek ehhez az érzéshez.”