A háromszoros bajnok és hétszeres kupagyőztes honlapja


Mi történt Prievidzában?
2017-09-11

Az Egis Körmend csapata szeptember 7-én és 8-án a Prievidza vendége volt két edzőmérkőzésre. Mint ismert, az első meccset nagy küzdelemben a házigazdák megnyerték 86-80-ra. A második találkozó idő előtt, a 4. negyed elején véget ért, 60-65-ös állásnál. A szlovákiai vendégjáték után két nap pihenőt kapott a csapat illetve a stáb, ezért a hétfői edzés után kérdeztük a csapat vezetőedzőjét, Gasper Potocsnikot arról, hogy tulajdonképpen hogyan zajlott ez a két meccs és miért zárult le idő előtt a második találkozó.

„Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy két nagyon jó mérkőzést játszottunk a Prievidzával. Barátságos fogadtatásban volt részünk, amiért csak hálásak lehetünk nekik. Nagyon jó lehetőség volt a felkészülésre, ezt a vendéglátóink is megerősítették. De a játék során, különösen a második találkozón komolyan aggódtam a játékosaimért, nehogy kiessen valaki a játékból. Vannak sérültjeink és közelednek a tétmeccsek, nem szerettem volna újabb egészségügyi problémát. Úgy éreztem, hogy a helyi játékvezetők nem jól reagáltak a mérkőzésen látottakra, különösen arra, ahogy a Prievidza kosarasai a mi centereink ellen játszottak. Tudni kell, hogy a vendéglátók magas emberei sérültek voltak, így nagyon alacsony szerkezetben álltak ki ellenünk. Különösen ezen a poszton igyekeztek ezt kompenzálni túlzott keménységgel. A határozott, de tiszta védekezéssel nem is lett volna probléma, de sajnos ezen túlmentek a hazai játékosok. A centereink emiatt egyre idegesebbek lettek. Ez persze nem jó reakció a részükről, dolgozunk is azon, hogy ez még ilyen helyzetben se fordulhasson elő, mert nem elfogadható. De ott, abban a szituációban az volt az érzésem, hogy csak idő kérdése volt, hogy komolyabb probléma keletkezzen. Nagyon veszélyes helyzet alakult ki és nekem a játékosaim testi épsége volt az elsőszámú szempont. Korábban többször is jeleztem a játékvezetők felé, hogy ez így nem jó. Már az első mérkőzést követően is, mert akkor is hasonló volt a helyzet. Aztán másnap is kértem, hogy ne engedjék a túlzott keménységet, mert nem cél az, hogy sérültekkel utazzunk haza. Végül ezt láttam a legjobbnak, hogy fejezzük be idő előtt a mérkőzést. Egyébként utána a hazaiak vezetőedzője is azt mondta nekem, hogy számukra is ez volt a legjobb megoldás. Túl kevesen voltak már, és így náluk sem keletkezett újabb sérülés. Nem volt feszültség, mindenki elfogadta ezt a döntést. Persze nem volt jó érzés idő előtt befejezni egy meccset, nem ez a megszokott eljárás, és talán magunk is reagálhattunk volna okosabban, kevesebb érzelemmel. Ahogy mondtam, teszünk is ezért, hogy igazi sportemberként fogadjuk, ha ilyen helyzet alakul ki, de ismétlem: Abban az adott helyzetben és hangulatban ez volt a lehető legjobb megoldás.”

 

És miért született az a döntés a meccs után, hogy – bár eljutott a hír a történtekről Körmendre – mégsem teszi közzé a klub hivatalosan a részleteket?

 

„Én kértem, hogy legyen így, mert nem éreztem szükségesnek ezt publikálni. Úgy éreztem, hogy nagyon félreérthető lett volna. Az emberek talán a történtektől is rosszabb dolgokat gondolhattak volna bele a helyzetbe. De szerintem nem volt példanélküli az eset, felkészülési időszakban adódnak ilyen helyzetek. Edzőként, amikor azt látom, hogy valami rosszabb is történhet a pályán és jobb megelőzni a bajt, akkor ezt a döntést hozom meg. Azért, hogy védjem a csapatomat, a játékosaimat. Ennyi történt, nem több.

Az én véleményem szerint nem kell beszélni az ilyen dolgokról, nem ezek számítanak. Mint ahogy sokszor mondtam a klubon belül, hogy a felkészülési periódus első felében ne hozzuk nyilvánosságra a statisztikai adatokat, a pontdobókat. Vagy épp volt olyan meccs, amikor az eredményt sem jegyeztük, mert ez az időszak, a mostani munka nem erről szól. Ilyenkor nem ezek a lényeges dolgok! Engem egyedül az érdekel ilyenkor, hogy mit mutat a csapat abból, amit elterveztünk, amit kérünk a játékosoktól. A mutatott teljesítmény számít. Ezért kértem azt, hogy ne beszéljünk ezekről a dolgokról. Mint ahogy nem beszélünk a sérülésekről sem. És nem azért, hogy „eltitkoljuk” a szurkolók elől. Nem! Csak nem szeretném, ha velünk kapcsolatban ezek a dolgok adnák a témát a közbeszédben, a médiában. Én így gondolom, nekem ez az álláspontom. De tiszteletben tartom azt, ha mások, akár a klub vezetése, munkatársai vagy épp a szurkolók ezt másképp gondolják. Talán így már megnyugtató választ kaphatott mindenki arra, miért vonult le a csapat a pályáról Prievidzában.”







Törpördög hírek








Magyar bajnok: 1987 - 1996 - 2003        Magyar kupa győztese: 1990 - 1993 - 1994 - 1995 - 1997 - 1998 - 2016

"Leszállt az este és a kis vasi városkában, Körmenden népes csoportok, vagy magányos emberek vonulnak a Kossuth Lajos utca irányába, hogy belépve a fénnyel megáztatott csarnokba, megpillantva a mi színeinket viselő játékosokat, valami ismét elinduljon a gyomor és a szív tájékán, valami különös, szorító, ugyanakkor boldogító érzés, ami nélkül egy gyógyíthatatlan betegségnek örvendő szurkoló képtelen létezni." / Fodor Sándor /