Körmend-Falco...

Hihetetlen érdeklõdéssel kísért párosítás (oda-vissza) errefelé...

Elõször is egy észrevételre kell reagálnom. A Vendégkönyvben olvastam a kritikát, hogy kevés tudósítás jelent meg ebben a bajnokságban. Az észrevétel teljesen jogos, lehetne most itt különbözõ érveket, okokat felsorakoztatni, hogy miért, lenne köztük elfogadható, meg jogos is, mégsem teszem, nincs értelme. Most itt a pótlás, pláne azok számára, akik határon túl, esetleg a világ másik felén várják az összegzést, és a meccset sem látták. Ezúttal talán itthon és külföldön is sokan láthatták ezt a kitûnõ mérkõzést, ami presztízs meccsnek számít, és hiába próbálták elvenni az élét itt-ott, ez mégis csak egy alapos verés volt, ami lehetett volna még nagyobb is. Valóban többen sérelmezték, hogy kár volt leállni a végén, nem kellett volna kegyelmet gyakorolni. Voltak, akik azt mondták, 35 percen keresztül tomboltak, a végén viszont elrontották a szórakozásukat. Azért, mert a Falco-ban csak a fiatalok maradtak fenn, nem kellett volna nekünk is így tenni.
Ki-ki eldöntheti melyik véleménnyel ért egyet, szerintem ez így is nagyon meggyõzõ, és fölényes gyõzelem volt, ami elsõsorban a jobb felkészülésbõl adódott. Tudásban minden bizonnyal nincs ekkora különbség a két csapat között, de a Körmend sokkal jobban tudta mit akar, és azt sikerült is megvalósítani. Pedig most már bevallhatom, Fehérvár után sokkal nehezebb meccsre számítottam, és mások is, ez tisztán látszik a tippelõ játék eredményébõl. Ilyen kezdésrõl csak álmodni lehet...
Edmonson, Toroman, Trummer, Németh. Mindahányan triplát dobtak az elején. Máskor azért "imádkozunk", hogy két emberünk legalább jól dobjon kintrõl, akkor partiban lehetünk, most meg majd az egész kezdõötös triplát vág az elsõ negyedben.
34:13
Aztán Mujanovics is hozzátette a magáét még a szünet elõtt. Ja, és mindkét negyedünk Eddy zsákkal kezdõdött az elsõ félidõben. A másodiknál már érezhetõ volt, hogy magabiztosan, tudatosan játszunk, komoly gyõzelmi eséllyel. Ekkor valóban, mintha a nagy elõny egy kicsit könnyelmûbbé, vagy bénulttá tette volna a csapatot, a Falco percei következtek, de csak rövid ideig, és a szünetig újra húsz fölé tornáztuk a különbséget. Ekkor már látszott, hogy eldõlt. Sõt, késõbb még újabb triplaesõ következett. Trummer Rudi, aki mostanában stabilan jó teljesítményt mutat, zsinórban négyet vágott, ennyit szerzett Németh Isti is, a második félidõben belelendülõ Mujanovics szintén. Toroman három tripláig jutott, és 24 pontja közül hármat Edmonson is a vonalon kívülrõl gyûjtött. Szerencsétlen Keresztes Rafi megmozdulásánál hördültek fel a Falco hívek, mikor szerelni igyekezett, és ütközés lett a vége. Körmendi szemmel szerelésnek látszott a mozdulat, de mindenképpen ártatlanabbnak, mint Tarle palánk alatti karate ütése. Nehezen tûrte a Körmend fölényt a légiós, Kálmán Laci viszont túlságosan is higgadtnak tûnt. A mindig pörgõ játékos ellenünk két-háromszorosan teljesít, de most ez nem jött össze. Hála a tudatos, szervezett védekezésnek. Ennek lett áldozata Pankár is. Stephens pedig nem pótolja Dzunicsot, ez most is látszott. Nálunk viszont olyan teljesítmény jött ki ezen az estén, amelyet szívesen látnánk még néhányszor, de nem tudom, mikor jön össze. Valószínûleg mások nem fognak ennyire "hagyni" minket, de azért ugye a helyzeteket be is kell dobni, ez pedig csütörtökön nekünk nagyon sikerült. Szinte mindenkit dicséret illet, Edmonsonnál erre utaltam legutóbb. Nem rossz tõle 17 pont, de õ ilyenekre is képes, most megmutatta.
Feltûnõ volt, és erre is volt már utalás a Vendégkönyvben, hogy sokkal több faltunk volt, mint az edzõ által deklaráltan agresszív védekezéssel felzárkózni igyekvõ Falco-nak. Ez most már hagyományosnak mondható a két csapat párharcában. Emlékezzünk a 106-100-as szombathelyi meccsre...
Ezen az estén azonban ez sem számított. Csak az, hogy a csapat nagy örömet szerzett a kisvárosnak, a körmendi kosárlabdázás barátainak megye-, ország- és világszerte. Talán tényleg lehetett volna még nagyobb a különbség, de ez így is jelentõs siker volt. Sok ilyet szeretnénk még, de figyelni kell, nem vehetünk félvállról senkit...