Üdvözöljük a háromszoros magyar bajnok, hétszeres kupagyőztes 1996-2021 időszakbeli honlapján!
TabellaEredménymátrixRájátszásEgyéni ranglistákCsapatranglisták
DuplákRekorderekLiga statisztikaLiga csapat statisztikaMeccsképek

szezon:
csapatok:
játékos keresés




FLEXTRONICS ZTE KK
alapszakasz, 4 mérkõzés
1999-10-03, 18:00



71 : 64


BC MARC-KÖRMEND
 
Eredmény |Tudósítás |Statisztika |Összesítés
Tudósítás
Újabb vereség

Flextronics ZTE KK -- BC Marc-Körmend 71:64
(31:28) Vezette: Szamos J. Missura G.

Flextronics ZTE KK: Bodrogi 14/3, Mujanovics
22/15, Bukva 15, Kámán -, Mészáros R. 14/6
Csere: Simon 6 Edzö: Heinrich Róbert, Nikola
Lazic

BC Marc-Körmend: Németh 18/6, Fodor 12, Trummer
9/3, Grebenár -, Pokrajac 7/3 Csere: Zsebe 4,
Gráczer 5/3, Csaplár-Nagy 9. Edzö: Patonay Imre


Nincsen hétfö Centrum nélkül! - szólt a
reklámszlogen jó pár évvel ezelött. Manapság
úgy írhatnánk át, hogy nincsen kosármeccs balhé
nélkül.
Bárki bármit gondol is, megint nem mi voltunk a
hunyók. Szerencsére elismerték ezt a helyiek is
a sajtó útján. Nagyrésze a balhésoknak csak a
szünetben érkezett, nem másért, mint hogy egy
kis zürzavart, verekedést provokáljon. Az elsö
félidöben megpróbálták a hazai drukkerek
felpiszkálni a mieinket. Kevés sikerrel. Ez
aztán felböszítette öket, és azokkal
megerösítve, akik különben csak focimeccsre
járnak balhézni odamentek a körmendiek fölé a
karzatra. A jó húsz perces provokálás után az
adta meg a jelet a támadásra, hogy valaki
vissza talált dobni egy papírpoharat, vagy
hasonlót. Szerencse volt a bajban, hogy a
szomszédos szektorban volt hely, így a menekülö
tömeg számára volt esély arra, hogy elhagyják a
veszélyes zónát. Többen viszont a palánkon át a
pálya felé igyekeztek, és beestek a parkettre.
Nagyon veszélyes helyzet volt és csoda, hogy
komolyabb baj nem történt. Valakit meg is
rugdostak, de tehették nyugodtan, mert még a
balhé kirobbanása elött közölték a vendégekkel,
hogy tisztában vannak azzal, nincsenek rendörök
a közelben. A rendezögárda a megszokott volt, -
- egy komoly balhénál nem igazán van esélyük --
korábban viszont a rendörség kamerával szokta
figyelni a szurkolókat. Ez most hiányzott. Az
biztos hogy nem volt megfelelö a biztosítás. De
foglalkozzunk a játékkal. A buszon Zalaegerszeg
felé azon morfondírozott az edzönk, hogy vajon
ki fogja meg Bukvát. No és cikizte egy kicsit
Babát, hogy kapitány társa Érsek Pisti --
dombóvári színekben -- szinte egyedül verte meg
a fövárosiakat, akik ellen a mi tízesünk le sem
vetközött. Aztán kiderült hogy Zsebe Feri
megint megsérült, de ennek ellenére vállalta a
játékot. Legalább három éve nem kaptunk ki
Egerszegen, de a papírforma most nem mellettünk
szólt. A kezdés viszont bíztatóra sikeredett,
mert Pokrajac kétszer is betalált, a zalaiak
viszont idegesen játszottak. Az is jó volt,
hogy legalább a saját palánkunk alatt szedtük a
lepattanókat. A hármasok viszont megint nem
mentek be, és a faultok is gyültek. Grebenár
hét perc alatt hármat kapott Bukván, és a
csereként beálló Csaplár-Nagy is azonnal kapott
egyet. Fodor is gyüjtögette a hibákat és ez nem
volt jó elöjel. Pörgött a csapat de nem voltak
pontosak a dobásaink. Mellettem a helyi tévé
szerkesztöje megjegyezte: Ügyesek,de hevesek.
(Vagy szelesek?) Közben valóban pályára lépett
Zsebe is, és a zónánkban is hasznos volt.
Mellette Csaplár-Nagy igyekezete és pontossága
tünt fel. Németh Isti is ügyes volt, méltó
ellenfélként nézett szembe a rutinos
Bodrogival. Trummernek viszont nem jöttek be a
triplák. Sokáig a hazaiaknak sem, hatásos volt
a területvédekezés. Egészen a 18. percig,
amikor Bodrogi és Mujanovics is átdobta
hármassal a zónát, ekkor fel is adtuk azt.
Mujanovics három triplát dobott az elsö
félidöben, ezért tudott elönnyel fordulni a
ZTE. -Jobban kéne célozni. Ez a bölcsességet
nem igénylö gondolat jutott eszembe a
szünetben, amikor érdekes volt, hogy a táncos
lányok piros-feketében ropták a parketten. Meg
is kérdezték tölem, hogy körmendiek-e a lányok?
Mondtam hogy nem. Szünet után tovább gyültek a
hibák. "Elfogynak a centereink!" Ezt írtam fel
a 27. percben és egy percre rá Grebenár
kipontozódott. Még egy perc és Csaplár-Nagynak
is négy hibája volt már. Aztán kitört a
botrány...
Voltak akik azt mondták, hogy nem kellett volna
folytatnunk ilyen körülmények között. Szerintem
az egyetlen amit tehettünk az a játék volt.
Semmi másra nem emlékeztek volna évek múlva,
mint hogy a Körmend levonult a pályáról. És
ahogy Putesz is nyilatkozta, nem lehetett volna
ezt a közönség nagyrészével sem megtenni.
Valamit tenni kell viszont a biztonság
érdekében. Nálunk sem szerencsés odaengedni a
vendégszurkolókat a bérletesek mögé, de hát a
mi csarnokunk a hét öt napján tornaterem.
Könnyebb lehet ott, ahol fix lelátók vannak.
Talán mi is, és mások is megtalálják a
megoldást, mert így el lehet üldözni az
embereket a csarnokokból. Rendör ugye nem volt.
Ma már súlyos összegeket kell fizetni a
hivatalos biztosításért, de úgy tudom nincs fix
összeg, lehet tárgyalni a költségekröl. A helyi
rendezök elkaptak egy illetöt, földhöz is vágta
az egyikük, de mivel letagadta hogy ö ott lett
volna a balhéban, el is engedték. A körmendi
fiúk dicséretére legyen mondva, hogy ilyen
közjáték után összekapták magukat, és tizenegy
pontról háromra felzárkóztak, miközben a
második centerünk is kipontozódott. Németh
kemény csatát vívott Simonnal, akinek szintén
jót tett, hogy tavaly sok lehetöséget kapott.
Trummer betalált a körön kívülröl, ekkor kért
idöt a hazai tréner, Heinrich Róbert. Ezután
viszont mi hibáztunk védekezésben és támadásban
is, majd Fodor is kipontozódott, aki közben
tizenkét pontot szerzett. Lepattanót sem
tudtunk szedni, Bukva négy hibával a pályán
maradt. Gráczer még dobott öt pontot, de
válaszoltak a hazaiak. Németh triplája már nem
segített volna és késön is esett, de -- ha
bosszankodtunk is, mert volt esélyünk -- azért
senki sem esett kétségbe, mert ahogy az egyik
szurkoló mondta, így ki lehet kapni. Röviden
ennyi.

Sziasztok: Johnny





Törpördög hírek


"




Magyar bajnok: 1987 - 1996 - 2003        Magyar kupa gyÅ‘ztese: 1990 - 1993 - 1994 - 1995 - 1997 - 1998 - 2016

"Leszállt az este és a kis vasi városkában, Körmenden népes csoportok, vagy magányos emberek vonulnak a Kossuth Lajos utca irányába, hogy belépve a fénnyel megáztatott csarnokba, megpillantva a mi színeinket viselő játékosokat, valami ismét elinduljon a gyomor és a szív tájékán, valami különös, szorító, ugyanakkor boldogító érzés, ami nélkül egy gyógyíthatatlan betegségnek örvendő szurkoló képtelen létezni." / Fodor Sándor /